Interjú a Gasherbrum II.Expedíció női résztvevőivel 2.
maunaloa
2003-07-05 08:55:16
Vajon milyen lehet egy családanya élete,ha férjével egy nyolcezer méteres csúcsot készül megmászni? Várkonyi Beától megtudhatjuk.
A Gasgerbrum II. expedíció női résztvevőjével, Várkonyi Beával beszélgetve megtudtam, két gyereküket hagyják itthon férjével, Konyival (Várkonyi László, a Cho Oyu /8201m/ és a Sisha Pangma /8012m/ első magyar megmászója) hogy végre ismét együtt próbálkozzanak a 8035 méteres csúcs megmászásával.
M:Hogyan készültél fel az expedícióra?
V.B.:Leginkább hegyi futással-ilyen szempontból nagyon jó, hogy hegyen lakunk. Ezt minden időben, rendszeresen csináltam, télen, esőben, hóban, minden körülmények között, most a vége felé ráadásul bakancsban. Emellett hegyi kerékpároztam, úsztam is.
M:A hegyen férjed, Konyi lesz a mászópárod.
V.B.:Igen, sokat másztunk már együtt, pl. Dél-Amerikában, Kínában, a Pamírban, összeszokott páros vagyunk.
M.:Mi az eddigi magasságrekordod?
V.B.:A Mustagh Ata nevű hegyen voltam eddig legmagasabban, 7300-on, de nem sikerült a csúcsra feljutni, az 7500 lett volna.
M.:Milyen hatással van rád a magasság, hogy bírod?
V.B.:Hát, Dél-Amerikában volt rá bőven idő, az egy nagyobb, hosszabb expedíció volt, elég gyorsan emelkedtünk a tengerszintről repülővel Limába, onnan busszal nagyon gyorsan, másfél nap alatt fel Yungájba, aztán ott másnap jutottunk fel 3800-ra. Ez egy nagyon gyorsra sikeredett felmenet volt, ott fent rögtön meg is éreztem: fejfájás, gyengeség, aluszékonyság, általános rossz közérzet. Úgyhogy ezután csináltunk egy vissza túrát, 24 kilómétert és 800 méter szintet, lementünk a piacra bevásárolni. Másnap visszamentünk a cuccokkal, és ezzel sikerült nagyon jól akklimatizálódnom. Ezek után három nappal később megmásztuk az 5100-as Matarojo nevű kisebbik csúcsot, majd fent is maradtunk, aludtunk két órát a csúcson, de a végére ismét éreztük a magasságitüneteket. Nem kínozni akartuk magunkat, csak szokni a magasságot, ami sikerült is: így később, 6800-on nem is volt semmi problémám.
M.:Idén télen is voltatok hegyen?
V.B.:Voltunk az Alacsony - Tátrában és Svájcban (én egy bő hetet, Konyi két hetet).
M.:Mit hagytok itthon?
V.B.: A két gyerekünket, kutyát, macskát, degut. Szülőket, barátnőket.
M.:Akkor van, ki hazavárjon.Könnyű volt megoldani, hogy kilépjetek az itthoni életből három hónapra?
V.B.:Hát nem, nem. Konyinak még inkább, mert ő egy ilyen csavargós életet él, de nekem problémásabb volt a munkahelyemről is elkéredzkedni, de hát főleg a gyerekek. Igazából nagyobb expedíción régen nem voltunkegyütt, pontosan a gyerekek miatt. Konyival külön-külön mozogtunk inkább, de most hogy ilyen nagyok: 14 és 11 évesek, úgy gondoljuk, jobban itt lehet őket hagyni. Kezdődhet újra az együtt mászás, illetve ők is lassan jöhetnek velünk.
A brit mászó, Leo Holding a The Prophet megmászásával szaporította a szabadon mászásokat az El Capitanon, Yosemitben A mászó közel 10 éves éves project végére tett pontot azzal, hogy elsőként mászta szabadon az utat.
A Cho Oyu Expedíció jelenleg az előretolt táborok kiépítésével tölti napjait. Klein Dáviddal, a csapat magyar hegymászójával beszélgettünk csapatról, az expedícióról, az élményeiről.